Egy kis ganoderma történelem
A pecsétviaszgomba felhasználási területeit, gyógyászati előnyeit a hagyományos orvoslásban, főleg a távol-keleti gyógymódokban sokkal előbb ismerték, mint amit a kémia és a biológia szerkezetre vagy hatásra vonatkozó bizonyítékai ma sejtetnek.
LeLLey (1999) és Wasser (2005) összefoglaló munkáit alapul véve foglaljuk össze a legfontosabb tényeket. A távol-keleti országokban, elsősorban Kínában, Japánban, Koreában és Malajziában ősidők óta ismerik a pecsétviaszgombát. Főleg a kínai tradicionális gyógyászatban (TCM = Traditional Chinese Medicine kezdőbetűinek rövidítése, ma már gyakran így nevezik az írott és elektronikus forrásmunkákban, a magyar elnevezés megfelelő rövidí- tése: HKO) használták, erről számos cikket olvashatunk.
A halhatatlanság gombájának nevezték, több mint 4000 éve ismerik és használják. Hasonló jelentőségű, mint a ginszeng. Már a Han dinasztia idején (kereken Kr. e. 200-tól Kr. u. 200-ig) lingzhi néven említik. A dinasztia tagja, Wu császár e gombában a halhatatlanság egyik eszközét látta és ezért a palota falain belül tartotta. A gomba jelentőségét mutatja, hogy a Yuan dinasztia időszakától (1280–1368) kezdve a gomba motívuma díszítő elemként előfordult öveken, bútorokon, festményeken, ékszereken. Az északi Song- dinasztia császára, Zhenzong elrendelte, hogy a birodalomban található összes pecsétviaszgombát gyűjtsék össze. A feljegyzések szerint 10 ezer gombát sikerült összegyűjteni.
Az élet meghosszabbítására használatos gomba iránti kereslet a kínai és japán kultúrákban még hosszú ideig fennmaradt és ma is él. Az uralkodók varázslatos gyógyszerének tartották, használata sokáig a császárok kiváltsága volt. A gomba fogyasztása elősegítette a atalság, az egészség és az életerő fenntartását, meghosszabbította az életet. Mind a mai időkig megőrizte előnyeit. Világszerte elismerik értékét. Még az igen szigorú Food and Drug Administration (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala, FDA) is engedélyezte étrend-kiegészítőként való felhasználását. Kínában – ahogyan már említettük – hivatalos a gyógyszerkönyvükben. Kiterjedt és kúraszerű alkalmazása javítja az immunrendszer működését, segít a leromlott egészségi állapotú betegek gyógyulásában, kiemelt jelentősége van a gyomor-, a vastagbél-, a máj- és a hasnyálmirigyrák kiegészítő kezelésében és a kemoterápia mellékhatásainak kivédésében.
A nevek jelentése is a különleges hatásra utal!
A pecsétviaszgomba elnevezései
kínai: Lingzhi [靈芝, 灵芝, língzhī]
szellemek/istenek gombája [神芝, 神芝, shénzhī]
halhatatlanok (gyógy)füve [仙草, 仙草, xiāncăo]
szerencse (gyógy)fű [瑞草, 瑞草, ruìcăo]
japán: Reishi [霊芝, れいし, reishi] (a kínai karakterek japán olvasata) tízezer év gombája [万年茸, まんなんたけ, mannen-take] (ami azt jelenti, hogy aki rendszeresen fogyasztja, tízezer évig – az öröklét ázsiai megfelelője – is élhet)
szerencse gombája [幸い茸, さいわいたけ, saiwai-take] (ezt azért kapta, mert rendkívül nehéz rátalálni egy használható példányra)
majmok széke/trónja gomba [猿の腰掛, さるのこしかけ, saru-no-koshikake]
majom gomba [猿茸, ましらたけ, mashira-take]
Koson (barbár unoka/unokája) szeme [胡孫眼, こそんがん, koson-gan]
koreai: Yŏngji [靈芝, 영지, yŏngji]
(a kínai karakterek koreai olvasata)
az örök ifjúság (gyógy)füve [不老草, 불로초, bulloch’o] (szó szerint: a meg nem öregedés füve)
» További érdekességek a ganoderma gombáról
Forrás: A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) füzet, DXN Europe Kft., 2012
LeLLey (1999) és Wasser (2005) összefoglaló munkáit alapul véve foglaljuk össze a legfontosabb tényeket. A távol-keleti országokban, elsősorban Kínában, Japánban, Koreában és Malajziában ősidők óta ismerik a pecsétviaszgombát. Főleg a kínai tradicionális gyógyászatban (TCM = Traditional Chinese Medicine kezdőbetűinek rövidítése, ma már gyakran így nevezik az írott és elektronikus forrásmunkákban, a magyar elnevezés megfelelő rövidí- tése: HKO) használták, erről számos cikket olvashatunk.
A halhatatlanság gombájának nevezték, több mint 4000 éve ismerik és használják. Hasonló jelentőségű, mint a ginszeng. Már a Han dinasztia idején (kereken Kr. e. 200-tól Kr. u. 200-ig) lingzhi néven említik. A dinasztia tagja, Wu császár e gombában a halhatatlanság egyik eszközét látta és ezért a palota falain belül tartotta. A gomba jelentőségét mutatja, hogy a Yuan dinasztia időszakától (1280–1368) kezdve a gomba motívuma díszítő elemként előfordult öveken, bútorokon, festményeken, ékszereken. Az északi Song- dinasztia császára, Zhenzong elrendelte, hogy a birodalomban található összes pecsétviaszgombát gyűjtsék össze. A feljegyzések szerint 10 ezer gombát sikerült összegyűjteni.
Az élet meghosszabbítására használatos gomba iránti kereslet a kínai és japán kultúrákban még hosszú ideig fennmaradt és ma is él. Az uralkodók varázslatos gyógyszerének tartották, használata sokáig a császárok kiváltsága volt. A gomba fogyasztása elősegítette a atalság, az egészség és az életerő fenntartását, meghosszabbította az életet. Mind a mai időkig megőrizte előnyeit. Világszerte elismerik értékét. Még az igen szigorú Food and Drug Administration (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala, FDA) is engedélyezte étrend-kiegészítőként való felhasználását. Kínában – ahogyan már említettük – hivatalos a gyógyszerkönyvükben. Kiterjedt és kúraszerű alkalmazása javítja az immunrendszer működését, segít a leromlott egészségi állapotú betegek gyógyulásában, kiemelt jelentősége van a gyomor-, a vastagbél-, a máj- és a hasnyálmirigyrák kiegészítő kezelésében és a kemoterápia mellékhatásainak kivédésében.
A nevek jelentése is a különleges hatásra utal!
A pecsétviaszgomba elnevezései
kínai: Lingzhi [靈芝, 灵芝, língzhī]
szellemek/istenek gombája [神芝, 神芝, shénzhī]
halhatatlanok (gyógy)füve [仙草, 仙草, xiāncăo]
szerencse (gyógy)fű [瑞草, 瑞草, ruìcăo]
japán: Reishi [霊芝, れいし, reishi] (a kínai karakterek japán olvasata) tízezer év gombája [万年茸, まんなんたけ, mannen-take] (ami azt jelenti, hogy aki rendszeresen fogyasztja, tízezer évig – az öröklét ázsiai megfelelője – is élhet)
szerencse gombája [幸い茸, さいわいたけ, saiwai-take] (ezt azért kapta, mert rendkívül nehéz rátalálni egy használható példányra)
majmok széke/trónja gomba [猿の腰掛, さるのこしかけ, saru-no-koshikake]
majom gomba [猿茸, ましらたけ, mashira-take]
Koson (barbár unoka/unokája) szeme [胡孫眼, こそんがん, koson-gan]
koreai: Yŏngji [靈芝, 영지, yŏngji]
(a kínai karakterek koreai olvasata)
az örök ifjúság (gyógy)füve [不老草, 불로초, bulloch’o] (szó szerint: a meg nem öregedés füve)
» További érdekességek a ganoderma gombáról
Forrás: A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) füzet, DXN Europe Kft., 2012
A természet kincsei 2.
Az utóbbi néhány évtizedben a gyógynövények és más természetes eredetű anyagok öngyógyításban, egészségmegőrzésben, valamint a betegségek megelőzésében és kezelésében betöltött szerepe komolyan felértékelődött, és sajnos ezzel párhuzamosan megnőttek a természetes eredetű anyagok, illetve készítmények terápiás célú ajánlásai terén tapasztalható kedvezőtlen jelenségek is (nemcsak hazánkban, hanem Európában és más kontinensek országaiban is).
Annak érdekében, hogy a gyógynövények és a belőlük előállított különböző készítmények alkalmazása biztonságos és eredményes lehessen, főként a szakhatósági munkák és az orvosok gyógyító munkájának segítése érdekében az 1980-as évek elejétől gyógynövény értékelő monográfiák, összegzések és ajánlások láttak napvilágot különböző tudományos szervezetek, szakhatóságok, gyógyszer-értékelésekkel foglalkozó testületek szakembereinek jóvoltából. Ilyen monografikus feldolgozások az E-, az ESCOP-, a WHO-, az EMEA, az Alternative Medicine Review, a Medline Plus és egyéb értékelő monográfiák. Ezen monográfiákban és összegző értékelésekben több mint 400-féle növényi drogra, ill. gyógynövényre vonatkozóan találhatók adatok, többek között a hatóanyagokra, a várható hatásokra, az indikációkra, az ellenjavallatokra és az egyes gyógynövényekből előállított kivonatokkal végzett állatkísérletek és humánvizsgálatok eredményeire vonatkozóan. Az e forrásokban található, tudományos bizonyítékokon alapuló adatok a gyógynövénykivonatokat és növényi hatóanyagokat tartalmazó gyógyszer-, gyógytermék- és étrend-kiegészítő készítmények engedélyeztetésével vagy értékelésével foglalkozó szakemberek mellett a termékfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek, a gyógynövényismeret és a fitoterápia oktatóinak, a gyakorló gyógyszerészeknek, ill. étrend-kiegészítő készítmények forgalmazóinak is segítséget adhatnak a mindennapi munkához és egy-egy felvetődő szakmai kérdés megválaszolásához.
Hasonló monográfiák összeállításának igénye vetődik fel a gyógyító gombák és a tengeri szervezetek esetében is, hiszen egyre több állatkísérletes adat, humán vizsgálati eredmény, ill. terápiás tapasztalat válik ismertté és közkincsé gyógyításra alkalmazható gombákat, algákat tartalmazó, és az esetek legnagyobb részében nem gyógyszerként vagy gyógyhatású készítményként forgalomba kerülő készítményekről, kivonatokról, természetes anyagokról vagy elkülönített és standardizált vegyületekről (pl. gyógygombákból kinyert anyagokról).
Örömteli tény, hogy az európai és a hazánkban érvényben lévő gyógyszerkönyvekben (Ph. Eur. 6. és Ph. Hg. VIII.) több mint 200 növényi drog található, igazolva, hogy a gyógynövényeknek és a természetes anyagoknak helyük van a modern terápiában. Emellett jó tudni azt is, hogy a gyógyszerészek és az orvosok által jól ismert Szabványos Vényminták gyűjteményében (Formulae Normales VII.) is találhatók értékes gyógynövény alapú készítmények. Ide tartoznak például a sokunk által ismert, ipekakuána gyökeret vagy kakukkfű kivonatot tartalmazó köhögéscsillapító orvosságok.
A természetes anyagok leírásában megadott napi adagok minden esetben száraz állapotban lévő anyagokra (gombákra, gyógynövényekre stb.) vagy azokkal egyenértékű kivonatokra és hatóanyagokra vonatkoznak és jó támpontot adhatnak az egyes készítmények várható hatásainak igényesebb értékeléséhez.
Forrás: A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) füzet, DXN Europe Kft., 2012
Annak érdekében, hogy a gyógynövények és a belőlük előállított különböző készítmények alkalmazása biztonságos és eredményes lehessen, főként a szakhatósági munkák és az orvosok gyógyító munkájának segítése érdekében az 1980-as évek elejétől gyógynövény értékelő monográfiák, összegzések és ajánlások láttak napvilágot különböző tudományos szervezetek, szakhatóságok, gyógyszer-értékelésekkel foglalkozó testületek szakembereinek jóvoltából. Ilyen monografikus feldolgozások az E-, az ESCOP-, a WHO-, az EMEA, az Alternative Medicine Review, a Medline Plus és egyéb értékelő monográfiák. Ezen monográfiákban és összegző értékelésekben több mint 400-féle növényi drogra, ill. gyógynövényre vonatkozóan találhatók adatok, többek között a hatóanyagokra, a várható hatásokra, az indikációkra, az ellenjavallatokra és az egyes gyógynövényekből előállított kivonatokkal végzett állatkísérletek és humánvizsgálatok eredményeire vonatkozóan. Az e forrásokban található, tudományos bizonyítékokon alapuló adatok a gyógynövénykivonatokat és növényi hatóanyagokat tartalmazó gyógyszer-, gyógytermék- és étrend-kiegészítő készítmények engedélyeztetésével vagy értékelésével foglalkozó szakemberek mellett a termékfejlesztéssel foglalkozó szakembereknek, a gyógynövényismeret és a fitoterápia oktatóinak, a gyakorló gyógyszerészeknek, ill. étrend-kiegészítő készítmények forgalmazóinak is segítséget adhatnak a mindennapi munkához és egy-egy felvetődő szakmai kérdés megválaszolásához.
Hasonló monográfiák összeállításának igénye vetődik fel a gyógyító gombák és a tengeri szervezetek esetében is, hiszen egyre több állatkísérletes adat, humán vizsgálati eredmény, ill. terápiás tapasztalat válik ismertté és közkincsé gyógyításra alkalmazható gombákat, algákat tartalmazó, és az esetek legnagyobb részében nem gyógyszerként vagy gyógyhatású készítményként forgalomba kerülő készítményekről, kivonatokról, természetes anyagokról vagy elkülönített és standardizált vegyületekről (pl. gyógygombákból kinyert anyagokról).
Örömteli tény, hogy az európai és a hazánkban érvényben lévő gyógyszerkönyvekben (Ph. Eur. 6. és Ph. Hg. VIII.) több mint 200 növényi drog található, igazolva, hogy a gyógynövényeknek és a természetes anyagoknak helyük van a modern terápiában. Emellett jó tudni azt is, hogy a gyógyszerészek és az orvosok által jól ismert Szabványos Vényminták gyűjteményében (Formulae Normales VII.) is találhatók értékes gyógynövény alapú készítmények. Ide tartoznak például a sokunk által ismert, ipekakuána gyökeret vagy kakukkfű kivonatot tartalmazó köhögéscsillapító orvosságok.
A természetes anyagok leírásában megadott napi adagok minden esetben száraz állapotban lévő anyagokra (gombákra, gyógynövényekre stb.) vagy azokkal egyenértékű kivonatokra és hatóanyagokra vonatkoznak és jó támpontot adhatnak az egyes készítmények várható hatásainak igényesebb értékeléséhez.
Forrás: A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) füzet, DXN Europe Kft., 2012
A természet kincsei 1.
A természetes eredetű anyagok (gyógynövények, gyógygombák, tengeri szervezetek, állati eredetű anyagok) gyógyászati célú felhasználási lehetőségének feltárása az utóbbi néhány évtizedben rendkívül intenzívvé vált, és egyre több gyógyszergyár kutatási profiljába az új gyógyszerek hatóanyagainak lehetséges kiindulási forrásaiként a természetes anyagok is bekerültek.
Ezt a tényt támaszthatta alá például az a felmérés, mely szerint az elmúlt 25 évben kifejlesztett mintegy 1000 féle gyógyszermolekulának csupán 30%-a tisztán szintetikus vegyület, a többi természetes molekula vagy annak félszintetikus származéka, illetve olyan szintetikus vegyület, melynek szerkezeti modelljéül valamilyen természetes anyag szolgált.
A különféle természetes eredetű anyagokat az emberiség évezredek óta egymás mellett is használja, legtöbbet azonban a gyógynövényekről tudunk, melyeknek használata egyidős az emberiséggel. Érdekességként említhető meg az, hogy a neandervölgyi emberek egyik, Irakban talált és 60 ezer éves korúra becsült sírhelyén, a Shanidar IV. barlangban olyan növények, pl. cickafark (Achillea spp.), ziliz/mályva (Althaea spp.), egy észak-afrikai csikófark fajta (Ephedra altissima) stb. pollenjeit találták meg, melyeknek komoly jelentőségük van a modern toterápiában, és amelyeknek gyógyhatásairól minden bizonnyal a történelem előtti korok emberének is lehettek ismeretei.
Gyógynövénykincsünk gazdagságát jól jelzi az, hogy a Földünkön élő 300–500 ezer virágos növényfaj mintegy 10%-át használják fel különböző betegségek gyógyítására, nagyobb részben a hagyományos (népi), kisebb részben a hivatalos orvoslás keretein belül. Hasonlóképpen beszédes számadatokkal találkozhatunk akkor is, ha a gyógyhatású gombák gyógyításban való alkalmazhatóságát vizsgáljuk. A Földünkön élő, szabad szemmel látható, ún. nagygombák számát 140 ezerre becsülik, azonban e fajoknak csupán 10–15%-át ismerjük. Ennek ellenére legalább ezerre tehető azon gyógyhatású gombákból előállított hatóanyag-frakciók és vegyületek száma, melyeknek igen értékes terápiás hatásokat tulajdonítanak.
Forrás: A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) füzet, DXN Europe Kft., 2012
Ezt a tényt támaszthatta alá például az a felmérés, mely szerint az elmúlt 25 évben kifejlesztett mintegy 1000 féle gyógyszermolekulának csupán 30%-a tisztán szintetikus vegyület, a többi természetes molekula vagy annak félszintetikus származéka, illetve olyan szintetikus vegyület, melynek szerkezeti modelljéül valamilyen természetes anyag szolgált.
A különféle természetes eredetű anyagokat az emberiség évezredek óta egymás mellett is használja, legtöbbet azonban a gyógynövényekről tudunk, melyeknek használata egyidős az emberiséggel. Érdekességként említhető meg az, hogy a neandervölgyi emberek egyik, Irakban talált és 60 ezer éves korúra becsült sírhelyén, a Shanidar IV. barlangban olyan növények, pl. cickafark (Achillea spp.), ziliz/mályva (Althaea spp.), egy észak-afrikai csikófark fajta (Ephedra altissima) stb. pollenjeit találták meg, melyeknek komoly jelentőségük van a modern toterápiában, és amelyeknek gyógyhatásairól minden bizonnyal a történelem előtti korok emberének is lehettek ismeretei.
Gyógynövénykincsünk gazdagságát jól jelzi az, hogy a Földünkön élő 300–500 ezer virágos növényfaj mintegy 10%-át használják fel különböző betegségek gyógyítására, nagyobb részben a hagyományos (népi), kisebb részben a hivatalos orvoslás keretein belül. Hasonlóképpen beszédes számadatokkal találkozhatunk akkor is, ha a gyógyhatású gombák gyógyításban való alkalmazhatóságát vizsgáljuk. A Földünkön élő, szabad szemmel látható, ún. nagygombák számát 140 ezerre becsülik, azonban e fajoknak csupán 10–15%-át ismerjük. Ennek ellenére legalább ezerre tehető azon gyógyhatású gombákból előállított hatóanyag-frakciók és vegyületek száma, melyeknek igen értékes terápiás hatásokat tulajdonítanak.
Forrás: A pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) füzet, DXN Europe Kft., 2012
Ganoderma kávé - egészséges és finom
A DXN ganoderma kávé semlegesíti a szervezet által felhalmozott savakat, fogyasztásával megszüntethető a gyomorégés. Rendszeres és kizárólagos (Ha szeretné megtapasztalni a valós hatását ne fogyasszon mellette más kávét!) fogyasztásával csökkenthető vagy akár növelhető a vérnyomás értéke. Magas vérnyomás problémával küzdők is fogyaszthatják.A modern kutatások alapján a Ganoderma gomba (a kifejlett termőtest és a micélium) közel 200 biológiailag aktív összetevőjének köszönhetően aspecifikus immunstimuláns, roboráns és májvédő hatású "gyógynövény", mely megoldást jelenthet a magas vérnyomás és a magas vércukorszint elleni küzdelemben is.
Tekintse meg teljes kínálatunkat!
Kedvezményes vásárlásért érdeklődjön a +36 30 921 1600-as telefonszámon.
Miért jó a Ganoderma gomba?
Dato' Dr. Lim Siow Jin a DXN alapítójának és elnökének interjúja a Ganodermáról.
További érdekességek a ganodermáról
DXN termékek vásárlása
További érdekességek a ganodermáról
DXN termékek vásárlása
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)